Dili, 27 Novembru 2024 (Média Democracia) – Comisaun Anti Korupsaun (CAC) halo vizita surpreza ba iha Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médiku, Timor-Leste (INFPM) hodi observa direta kona-ba kondisaun ai-moruk iha Armajén INFPN nian.
Komisáriu, Komisaun Anti Korupsaun Rui Perreira hateten, objetivu husi vizita ne’e atu haree kona-ba preokupasaun povu no polítiku na’in sira nian kona-ba ai-moruk.
“Ohin mai besik atu haree kondisaun real iha INFPM kona-ba aimoruk ne’e oinsa nomos lala’ok distribuisaun ne’e oinsa, tanba loron hirak liubá ami hasoru malu ho dirijente sira HNGV, buat ida mak komisariu nota iha ne’eba katak ema kestiona ai-moruk ne’e dalaruma Klínika privadu sira iha nusa HNGV la iha? Presija atu kontrola.” Hateten Komisáriu Rui Pereira ba jornalista sira iha edifísiu INFPM Campu Alor Tersa ne’e.
Nia informa katak ba futuru INFPM sei halo estudu kona-ba aimoruk ne’ebé ho matéria bázika hatudu rezultadu pozitivu bele prodúz iha rai laran.
“Entaun ai-moruk balun ne’ebé iha material bázika ne’ebé Timor iha, entaun kompañia balu bele halo produsaun iha rai-laran, ezemplu hanesan ai-moruk malária sira ne’e, nia matéria bazika barak los ne’e di’ak.” Nia dehan
Komisáriu Komisaun Anti Korupsaun (CAC), haree katak INFPM nia planu ne’e di’ak, maibé fila fali ba governu hakarak investe hodi bele redúz kompras ai-moruk iha rai-liur.
Komisáriu ne’e afirma katak, barcode ne’e importante tebes tanba bele detekta sasán bainhira ema lori sai sasán husi fatin ida ba li’ur, sein selu iha cashier
“Hanesan loja bo’ot sira ne’e nia sasan sira tau barcode ema balu lori sai mak la selu entaun nia detekta, agora funsionáriu ida ka doutor balu lori sasan sira ne’e sai mak detekta lian entaun oin sira ne’e atu ba ne’ebe.” Nia afirma
Tanba ne’e Komisáriu Komisaun Anti Korupsaun husi ba Jestór Institutu Nasionál Farmásia no Produtu Médiku tenki iha responsabilidade hodi jere ai-moruk husi nivel nasionál too iha baze, tanba polítiku-na’in ho sosiedade sivil sempre preokupa ho asuntu ai-moruk laiha, tanba ne’e jerente presiza tau atensaun másimu ba asuntu refere.
Iha fatin hanesan Diretór Ezekutivu INFPM Brigido Simão Dias de Deus hateten, dadaun ne’e rezolve ona buat balu, nune’e públiku ladun kestiona ona liuliu Kona-ba stoke-out.
“Stoke ai-moruk agora iha situasaun ne’ebé di’ak, Aimoruk ne’e iha 24 % kategoria ba vital, esensial no nesesariu, tanba ne’e stoke ai-moruk ne’e se garante to’o iha fulan fevereiru to’o marsu 2025.” Hateten Diretór Ezekutivu Brigídio de Deus
Tanba ne’e CAC rekomenda ba INFPM atu monta Sistema Barcode no CCTV hodi garante ai-moruk labele lakon iha Armajén, nune’e ekipa INFPM halo ona kontaktu ho kompañia hodi tau sistema iha fatin refere atu monta iha Armajén, nune’e fasil atu kontrola.
Diretór ezekutivu ne’e esplika kona-ba ai-moruk stoke-out ne’e tuir loos la’ós haree ba INFPM tanba bainhira ai-moruk tama mai direitamente haruka sai kedas ba ospitál sira.
“Ezemplu Stoke 25 % iha ne’e la permanente ida, haree iha baze hanesan stoke-out iha Munisipiu sira hira mak INFPM simu informasaun katak agora ai-moruk maioria menus husi 15% Stoke parese iha semana kotuk iha HNGV mós iha 11 ka 12% ne’e situasaun normal entaun iha ne’eba situasaun di’ak hela karik iha INFPM ne’e stoke menus se iha esforsu nafatin atu presne fila fali sasan sira ne’ebe menus.” Nia esplika
Nia haktuir atu koresponde ba Stock ai-moruk sei stabil hela, tenke iha planu ne’ebé di’ak tanba planu ne’e la’ós INFPM nia planu.
“Planu husi Ministériu saúde mak akumula informasaun sentru no Postu-Saúde sira iha Timor-laran tomak, sai ba dadus ida, nune’e bazeia ba dadus ne’e mak entrega mai INFPM hodi kompras tuir orsamentu ne’ebé INFPM simu.” Nia haktuir
Diretór Ezekutivu INFPM, Brigido Simão Dias de Deus, husu governu atu ba futuru tenki iha hanoin hodi kria dekreitu lei ruma kona-ba aprovizionamentu ne’ebé espesiál ba kompras medikamentus nian, atu bele fasilita servisu iha INFPM liuliu oinsa treinamentu ba aimoruk ne’e bele sai di’ak liután.
Reportajen : Estefania
Foto : Estefania